Komoly munkaerőhiány van Oroszországban – ahogy erről a hvg.hu is írt pár nappal ezelőtt. Most kormányhű oligarchák azt javasolták: legyen újra hatnapos munkahét Oroszországban.
Norvégia, Belgium, Portugália és Lengyelország már felajánlotta segítségét a képzési programban.
Bő egy éve, május 24-én éjfélkor lépett életbe az új különleges jogrend, a háborús veszélyhelyzet. Addig a Covid-járvány miatt volt, azóta az ukrajnai háború miatt van ilyen. Egyikre sem lett volna igazán szükség, de közös bennük, ami miatt mégis életbe léptek: biankó felhatalmazás a kormány szinte bármilyen döntésére. Ezt Orbánék – ígéretük ellenére – már-már visszaélésszerűen ki is használják.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) titkára szerint eljött a történelmi lehetőség arra, hogy áttörjék az orosz vonalakat és visszaszorítsák az orosz hadsereget Ukrajna határvonala mögé.
A dróntámadás az orosz-fehérorosz határtól mindössze tíz kilométerre történt.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök háromtagú bizottságot állított fel, aminek feladata lesz megvizsgálni: valóban vett-e föl fegyvereket egy orosz hajó a fokvárosi kikötő melletti haditengerészeti bázisról tavaly év végén.
Pünkösdvasárnapra erőre kapott és beszédet is mondott, amelyben mártírnak nevezte Ukrajnát.
Az orosz külügyminiszter ismét elszabadult a Rosszija televízió Moszka. Kreml. Putyin című magazinműsorában.
A bajba jutott ágazatok és országok kimentése az egyik legnagyobb dilemma, mert igaz ugyan, hogy a stabilitás fenntartása olykor ezt kívánja meg, de ha a mentőakcióra eleve számítani lehet, annak súlyos hátrányai vannak – elemezte egykor három világhíres közgazdász, kijelölve a következő évtizedek egyik fontos kutatási irányát. Tudós barátai szerzőtársukra, Kornai Jánosra emlékeztek.
Az orosz légierő hétfő hajnalban is folytatta az Ukrajna elleni támadásokat, ukrán közlések szerint a légvédelem az összes érkező drónt és rakétát lelőtte. Az oroszok újra célba vették Kijevet is, ahol egy nappal korábban, az ukrán főváros ünnepnapján minden korábbinál több iráni drónt kellett lelőnie a légvédelemnek.
Hétfő délben újabb tizenegy szárnyas, illetve ballisztikus rakétát lőttek ki Kijevre és környékére az orosz légierő gépei.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közölte, aki hajlandó csatlakozni az országa és Oroszország által létrehozott államszövetséghez, az kaphat atomfegyvereket. A minszki diktátor egy nappal az után nyilatkozott, hogy hivatalosan is megerősítették: megkezdődött több, orosz tulajdonban lévő és maradó taktikai atomrakéta fehéroroszországi telepítése.
Ezt kezdetben egy nemzetközi kontingens ellenőrizhetné.
A város polgármestere szerint a légicsapás kisebb károkat okozott néhány épületben.
A költségvetés egyes tételeinek titkosítása miatt még csak azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyit is költenek haderőfejlesztésre.
Tizenketten megsérültek, közülük öten kerültek kórházba.
Rastistav Káčer elmagyarázta, miért tart attól, hogy a magyar kormánynak területi követelései lennének Szlovákiával szemben.
Az orosz elnök szerint a kedd reggeli moszkvai dróntámadás Ukrajna erre adott válasza volt.
